Gyógytea vagy tabletta? Válassz jól!
– Holott a józan eszemmel pontosan tudom, hogy a gyógynövények hasznos hatóanyagai segíthetnek a szervezetünknek megbirkózni a különböző fertőzésekkel. Manapság amúgy is jobban tesszük, ha például egy egyszerű felfázás miatt előbb a természet patikájához fordulunk, ahelyett, hogy rögtön antibiotikumhoz nyúlnánk. Elvégre az antibiotikumok túlzott használata károsíthatja a szervezet természetes baktériumait, például a bél- vagy a hüvelyflórát. Ráadásul a világban egyre nagyobb problémát okoz az antibiotikum-rezisztencia, ami ugyancsak a túlzott antibiotikum-fogyasztásra vezethető vissza.
Nemrég sajnos csúnyán felfáztam. Folyton pisilnem kellett, és a vizeletürítés csípő, égő érzést is okozott. Gyorsan utánanéztem, milyen gyógynövény lehet hatásos a hólyaghurutot okozó bacikkal szemben. Mint kiderült, több növény is termel antibakteriális hatású anyagokat, ám húgyúti fertőzésekre csak olyan alkalmazható sikerrel, amelynek hatóanyaga kifejezetten a vesén át ürül ki a szervezetből. Így találtam rá a medveszőlőlevélre.
Húgyúti panaszokra ezt a gyógynövényt már évszázadok óta alkalmazzák sikerrel a népi gyógyászatban, és antibakteriális hatása immár tudományosan, klinikai vizsgálatokkal is igazolt. Az viszont kicsit megijesztett, hogy szinte mindenütt azt olvastam, hogy a medveszőlőlevél-tea fanyar, kesernyés ízű, amit ezért sokan nem szívesen fogyasztanak, ráadásul gyomorirritációt, émelygést, hányingert, hányást is okozhat. A gyerekkori emlékekhez fűződő idegenkedésem miatt szinte biztos voltam benne, hogy bármennyire is megbízom a medveszőlőlevél hatásosságában, én ezt a teát valószínűleg képtelen lennék meginni…
Hatalmas megkönnyebbülést okozott viszont, amikor kiderült, hogy a medveszőlőlevél hasznos hatóanyagát egy recept nélkül kapható hagyományos növényi gyógyszer, az Urzinol tabletta magas koncentrációban tartalmazza.
Különösen megnyugtató volt számomra, hogy az Urzinol gyógyszer minősítésű, tehát a hatóságok által ellenőrzött, engedélyezett készítmény, aminek így garantált a hatóanyag-tartalma is. Tabletta formában pedig az egyszerű gyógynövénytea kellemetlen ízétől és gyomorirritációtól sem kell tartanom.
Megvettem tehát a patikában az Urzinolt, és nem csalódtam: a szedése nem okozott rossz élményeket, és a felfázásos tüneteim is hamarosan enyhültek.
Urzinol akut felfázás kezelésére
Az Urzinol tabletta hagyományos növényi gyógyszer:
a gyógynövény összetevő bizonyított húgyúti gyulladáscsökkentő, antibakteriális és enyhe vízhajtó hatású*
a felfázás tüneteinek jelentkezésekor elkezdett terápia néhány napon belül eredménnyel járhat
a tablettával elkerülhető a gyógynövényből készült tea fogyasztásával járó, az emésztőrendszert irritáló hatás
a medveszőlőlevél az egyik legismertebb és leginkább bevált gyógynövény felfázásra
a medveszőlőlevél hatóanyagának baktericid, azaz baktériumölő hatását 74 különféle, húgyúti fertőzésben szerepet játszó kórokozó ellen igazolták**
nagy előnye, hogy antibakteriális hatóanyagaival szemben nem alakul ki rezisztencia
Medveszőlőlevélkivonat-tartalmú,
vény nélkül kapható
hagyományos növényi gyógyszer
Blogok
Szex után…
Szex után...A szex ma már nem tabutéma, arról mégsem szívesen beszélnek a lányok, amikor szeretkezés után úgy érzik, hólyaghurut támadta meg őket....
Nyári felfázás!
Nyári felfázás!Ugye milyen nehéz elképzelni, hogy a vakáció alatt bármi baj érheti az embert? Pedig a nyaralást akár egy kisebb betegség is...
Egy meghiúsult kávézás
Felfáztam! - Barátnő a bajbanEl kell ismernem kávéfüggőségemet. Véget nem érő felfedezést folytatok az aprócska magból sajtolt nedűért és kipróbálok...
*Assesment report on Arctostaphylus uva-urse (L9 Spreng, folium, EMA/HMPC/573462/2009, review of 24.01.2012; Michinori Kubo et al Yakugaku Zasshi 110 (1) 59–67, 1989; Hideaki Matsuda et al Yakugaku Zasshi 112 (9) 673–677, 1992; S Garcia et al Zeitschrift für Phytotherapie 2010, 31: 95–97, https://doi.org/10.1055/s-0030-1247652
**Kedzia B, Wrocinski T, Mrugasiewicz K, Gorecki P, Grzewinska H. Antibacterial action of urine containing arbutin metabolic products. Med Dosw Mikrobiol 1975; 27: 305–14.